Hiba
  • Hiba történt a hírcsatorna adatainak betöltésekor.

Nemzetközi TB segédlet

Nemzetközi Tb

 

Tartalom:
5.1. Nyugdíjasként az EU-ban
5.1.1. Szociális és egészségügyi ellátás
5.1.2. Szabad mozgás és munkavállalás
5.2. Nyugdíjtípusok az EU-ban
5.2.1 Öregségi nyugdíj
5.2.2. Egyéb nyugdíjtípusok - hozzátartozói, özvegyi, baleseti stb.
5.3. Nyugdíjkorhatár és minimum biztosítási idő a tagállamokban
5.4 Európai Nyugdíj Barométer

Bevezetés
A modern társadalom, a fejlett orvostudomány, és a széleskörű egészségügyi rendszer egyik nagy nyeresége, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a várható élettartam. Ennek köszönhető, hogy nyugdíjas koruk elérése után az embereknek még hosszú, kiegyensúlyozott életre van kilátásuk.

Mindamellett, hogy a hosszú élet esélye a modernkor egyik legnagyszerűbb hozama, sajnos a születések számának csökkenése miatt egy olyan folyamatot is eredményez, hogy a modern társadalmak népessége folyamatosan öregszik. Kevesebb gyermek születik, de folyamatosan nő a 60 éven felüliek száma. Ennek a két folyamatnak az a következménye, hogy az országok lakosainak koreloszlása megváltozik. A korábbi piramisforma - alul sok gyermek, fölül kevés időskorú - megfordul. A gyerekek, a munkaképes korúak száma csökken, az időseké viszont egyre nő.

Ez az öregedő társadalomnak nevezett jelenség komoly kihívást jelent a világnak, így az Európai Uniónak is. Úgy kell egyre több emberről gondoskodni, biztosítani számukra a megélhetést, szociális ellátását, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akik gondoskodni tudnak róluk. Az elkövetkező években szükséges, hogy alapvető változások szülessenek tagállamszerte a nyugdíjpolitika, a szociálpolitika, a foglalkoztatás területén. Az Európai Unió úgy tesz lépéseket a helyzet kezelésére, hogy mindeközben biztosítja az időskorúak számára mindazokat a jogosultságokat, ami őket megilleti.

Mindezek mellett egy másik jelenség is foglalkoztatja az Uniót. Annak ellenére ugyanis, hogy a tagállamok nyugdíjrendszere a legtöbb nyugdíjas számára biztos megélhetést nyújt, még mindig sok embernek kell szembenéznie az időskori szegénység kockázatával. A témában elvégzett kutatások azt mutatják, hogy ennek mértéke tagállamonként változik ugyan, de jellemzően mindenütt jobban sújtja a nőket, mint a férfiakat.

Koordináció

Ennek a két jelenségnek a kezelése nem választható el egymástól. Az EU és a tagállamok együttesen törekszenek arra, hogy a szükséges reformokat minden tagállamban végrehajtsák, hogy a nyugdíjrendszereket fejlesszék, és hosszútávú fenntarthatóságukat biztosítsák. Mivel a terület tagállami hatáskörben maradt, az EU támogatást nyújt a reformok előkészítéséhez és végrehajtásához, és értékeli a reformok hatásait.

Az Európai Bizottság három prioritást fogalmazott meg a nyugdíjak tekintetében:
1. Megfelelő és fenntartható nyugdíjrendszer: a globalizáció és az öregedő társadalom kihívásaira reagálva olyan változtatásokat kell végrehajtani, melyek az államok részéről kifizethetőek, a nyugdíjasok számára pedig biztos megélhetést nyújtanak. Az erre irányuló törekvések magukba foglalják a nyugdíjpénztári rendszer fejlesztését, illetve a nyugdíjkorhatár alakítását, és az idősek számára a foglalkoztatási lehetőségek megteremtését.
2. A nyugdíjak hordozhatósága: annak biztosítása, hogy ha valaki egyik tagállamból a másikba költözik, akkor a már megszerzett nyugdíjjogosultságai ne vesszenek el, illetve nyugdíjasként a kapott juttatások hordozhatóak legyenek. Ennek megvalósulását uniós direktíva biztosítja.
3. Nyugdíj Fórum: az Európai Bizottság által 2000-ben felállított szerv, ahol a kormányok, a munkaerőpiac és a nyugdíjasok képviselőinek lehetősége nyílik megvitatni a problémákat, és az ezekre adható válaszokat.

A fenti célok megvalósulását az EU ajánlásokkal, adott esetben irányelvekkel segíti. A tagállamok között a szociálpolitika, így a nyugdíj területén is, a nyitott koordinációs mechanizmus szerint zajlik az együttműködés. Ennek keretében a tagállamok közös célokat fogalmaznak, mint például a foglalkoztatottsági ráta emelése vagy a nyugdíjak kiegyensúlyozása, amiknek elérésében egymást segítik a tapasztalatcserével és a legjobb gyakorlatok megismertetésével, a Bizottság pedig folyamatosan figyelemmel kíséri ezek végrehajtását.

5.1. Nyugdíjasként az EU-ban

A nyugdíjasokat az egyenlőség nevében ugyanolyan emberi, állampolgári és politikai jogok illetik meg az EU-ban, mint bárki mást. Sőt az Alapvető Jogok Európai Chartája külön cikkelyben foglalkozik az idősek jogaival. A Charta 25. cikkelye így hangzik:

„Az Unió elismeri, és tiszteletben tartja az idősek jogát a méltó és önálló élethez, a társadalmi és kulturális életben való részvételhez.”

Az Európai Uniónak nincs saját, önálló nyugdíjpolitikája, ez a terület továbbra is állami hatáskörben van. A tagállamokban nem egyformák a nyugdíjkorhatárok, nem egyformák a járulékfizetési kötelezettségek, a jogosultsági feltételek, és nem azonosak a nyugdíjak. Az EU nem is törekszik rá, hogy egyformák legyenek. Ehelyett olyan szabályozásokat hoz, melyek a nyugdíjasok védelmét és érdekeit szolgálják.

A szociális védelem területén hozott rendeletek a szabadság jogok érvényesülését kívánják biztosítani. Mivel az egyes tagállamok eltérő szabályrendszerek alapján működnek ezen a területen, szükséges volt olyan rendeleteket hozni, melyek úgy teszik lehetővé a tagállamok közötti szabad mozgást, munkavállalást és letelepedést, hogy közben a személyek szociális biztonsága is garantált marad.

5.1.1. Szociális és egészségügyi ellátás

Az uniós koordinációs szabályozás a jogosultságok kölcsönös elismerését szolgálja. Az újonnan csatlakozott országok, így hazánk esetében is, mód van a csatlakozás előtt megszerezett jogosultságok elismertetésére. A szabályozás hatálya a mindenkori EU tagállamokra és az Európai Gazdasági Térség tagállamaira (Izland, Liechtenstein, Norvégia), valamint külön egyezmény alapján Svájcra terjed ki. A szabályozás vonatkozik a munkavállalókra és önálló vállalkozókra, közszolgálati alkalmazottakra, diákokra, nyugdíjasokra, hontalanokra és menekültekre, valamint mindezek családtagjaira egyaránt. A rendelet hatálya alá tartozik valamennyi klasszikus társadalombiztosítási ellátás, így: a betegségi és anyasági ellátások, rokkantsági ellátások, öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátások, üzemi balesetek és foglalkozással járó baleseti ellátások, halál esetére járó ellátások, munkanélküli és családi ellátások. Ezek mellett ide tartoznak még a speciális, nem járulékköteles ellátások, mint a fenti ellátásokat kiegészítő, felváltó vagy pótló ellátások, illetve a fogyatékkal élő személyeknek járó ellátások.

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Az egészségügyi ellátás területén a koordináció a nyugdíjasok és hozzátartozóik védelmét szolgálja, ha arra a nyugdíjas valamely tagállamban jogosultságot szerzett. Ez alapján a nyugdíjasok lakóhelyük szerint vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, függetlenül attól, hogy a jogosultságot hol szerezték. Kikötés azonban, hogy a jogosultságot a hatóságok felé, a megfelelő E-jelű formanyomtatvánnyal igazolni kell. A formanyomtatvány a megyei egészségügyi pénztáraknál ingyenesen beszerezhető. A nyomtatvány egy éves időtartamra adható ki, de a továbbiakban korlátlanul meghosszabbítható. A magyar nyugdíjasok egészségügyi ellátását, más országba településük esetén a magyar Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti. Ebben az esetben az ellátások teljes köre igénybe vehető. Természetesen a lakóhelytől eltérő országban történő átmeneti tartózkodás esetén sürgősségi ellátás mindenkinek jár.

A szociálpolitikai koordináció során meghatározott egyenlő elbánás elve értelmében minden tagállam olyan egészségügyi ellátásban köteles részesíteni a más tagállam állampolgárságával rendelkező nyugdíjasokat, amilyeneket saját állampolgárai számára biztosít. Ha valaki élete során több tagállamban szerzett egészségügyi jogosultságot, akkor főszabály szerint a tartózkodási hely szerinti állam kötelezett az ellátására.

Európai Egészségbiztosítási Kártya

Hosszabb-rövidebb idejű külföld tartózkodás esetén, az egészségügyi ellátások igénybevételéhez az Európai Egészségbiztosítási kártyát kell kiváltani. A kártya a lakóhely szerint illetékes megyei egészségügyi pénztárnál igényelhető. Kiváltásához a nyugdíjasoknak megfelelő dokumentumokkal, pl.: nyugdíjas igazolvánnyal, a nyugdíjban részesülést kell igazolni. A kártya érvényességi ideje egy év. A kártyával az utazó az orvosilag szükséges ellátásokat igénybe veheti. A szükséges ellátásokról a kezelőorvos dönt, tekintettel a biztosított állapotára, és arra, hogy mennyi időt tervez a tagállamban tölteni. Az ellátás a magyar egészségbiztosítás terhére nyújtható.

Külföldi gyógykezelés

A nyugdíjasoknak lehetőségük van arra, hogy amennyiben itthon nem jutnak hozzá, vagy a szükséges időn belül nem jutnak hozzá, akkor külföldön vegyenek igénybe gyógykezelést. Ehhez orvosi szakvélemény és a megfelelő, E 112-es formanyomtatvány beszerzése szükséges. A szakvéleményt nem a biztosító és nem a minisztérium, hanem a gyógykezelés jellege szerint illetékes orvosi bizottság nyújtja. A kezelés szükségességét alátámasztó orvosi szakvélemény esetén, a kezelés költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár állja, és a gyógykezelés költségeinek vállalását az E 112-es formanyomtatvány kiállításával igazolja.

A szolgáltatások szabad áramlásának elve értelmében, bárki, bármilyen szolgáltatást igénybe vehet külföldön. Ez a gyógykezelésekre is igaz. A formanyomtatvány és az orvosi szakvélemény beszerzésétől vagy be nem szerzésétől annyi függ, hogy a kezelés költségét az állam fizeti, vagy a kezelést az igénybe vevő a saját költségén állja.

További információ mindezekről az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál szerezhető be. Honlapcímük: www.oep.hu

5.1.2. Szabad mozgás és munkavállalás

A személyek szabad mozgásának elve szerint az állampolgárok hivatalos formaságok nélkül léphetik át a tagállamok határait. Ez az elv egyaránt érvényes az utazni, tanulni, dolgozni vágyókra, és azokra, akik nyugdíjasként kívánnak hosszabb-rövidebb ideig egy másik tagország területén élni. Tehát ahogy a tagállamok bármely állampolgárának, úgy a nyugdíjas korúaknak is joguk van az Unió határain belüli szabad mozgáshoz.

Azzal, hogy más állampolgárokhoz hasonlóan a nyugdíjasok is eldönthetik, hogy hol kívánnak élni, együtt jár, hogy eldönthetik, hol kívánják igénybe venni a nyugdíjukat. Megválaszthatják, hogy hová folyósítsa számukra az illetékes állam nyugdíjuk összegét. Az állam természetesen ebben az esetben köteles a nyugdíjemelést biztosítani a más tagállamban élő jogosultak számára is.

A nyugdíjfolyósítás az adott államon belül a tagállam hivatalos pénznemében történik. A külföldön élő magyar nyugdíjasok, magyar jogosultságuk nyomán a lakhelyük szerinti állam pénznemében kapják a magyar államtól a nyugdíjat. Az euró bevezetése az ilyen helyzeteket jelentősen egyszerűsíti majd.

A szabad mozgáshoz és letelepedéshez való jog, és ennek következményei érvényesek azokra is, akik több tagállamban szereztek nyugdíjjogosultságot. Ebben az esetben, azonban számolni kell azzal is, hogy az egyes tagállamokban eltérő a nyugdíjkorhatár és a jogosultság megszerzéséhez szükséges minimum munkavégzési idő. A rájuk vonatkozó közösségi szabályozás célja az, hogy kiküszöbölje a tagállami rendszerek közötti különbségekből adódó hátrányokat, és garantálja a megszerzett biztosítási idők elismerését, illetve beszámítását a különböző tagállamokban. Részükre a jogosultsági évek összeszámolásával, és a tagállami részek arányos elosztásával kerül meghatározásra a nyugdíj összege. A folyósító intézményről, és hogy hová utalják a járulékot, a nyugdíjas maga dönthet.

A nyugdíjasok más tagállamban történő, három hónapnál hosszabb idejű letelepedésének egyetlen kikötése van. Igazolniuk kell, hogy rendelkeznek egészségbiztosítással és olyan összegű ellátással, vagy jövedelemmel, amelynek alapján nem szorulnak a választott államban szociális ellátásra. Ezek a feltételek nem érvényesek akkor, ha valaki abban az államban vonul nyugdíjba, ahol nyugdíjjogosultságot szerzett.

A költözés előtt nincs szükség tartózkodási engedély beszerzésére. A 2006-ban életbe lépett új irányelv szerint már megérkezés után sem kell a választott lakhelyen az engedélyt kérni. Elegendő egy egyszerű bejelentkezés az illetékes hatóságnál. Ez az irányelv is fenntartja azonban, hogy a betelepülő megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezzen az ott tartózkodáshoz.

Munkavállalás

Ha a nyugdíj mellett még dolgozni kívánnak, vagy önálló vállalkozást indítanának a nyugdíjasok, ezt is megtehetik más tagállam területén. Ennek feltételeit a tagállamok szabályozzák. Mivel azonban az egyes tagállamok vonatkozó szabályozásai eltérők, a munkavállalás előtt mindenképpen érdemes utánanézni a vonatkozó rendelkezéseknek, lehetőségeknek és követelményeknek, mivel ezek a rendelkezések az irányadóak. Külföldi, járulékköteles munkavégzés esetén nincs kizárva, hogy a munkavállaló az adott államtól is nyugdíjjogosultságot szerez. A jogosultság megszerzésének feltételei viszont, szintén államonként eltérőek.

5.2. Nyugdíjtípusok az Eu-ban

5.2.1 Öregségi nyugdíj

Az öregségi nyugdíj a legfontosabb jövedelemforrás a nyugdíjasok számára. Minél hosszabb a biztosítási idő, annál magasabb a nyugdíjak összege. Éppen ezért fontos az uniós tagországok közötti koordináció, hogy ha valaki több tagállamban szerzett jogosultságot, akkor nyugdíjas korát elérve, az őt megillető teljes összegű nyugdíjhoz jusson hozzá.

Magyarországon az irányadó nyugdíjkorhatár 62 év, vannak olyan tagországok, ahol ennél alacsonyabb, vannak olyanok, ahol magasabbak. Azoknak a személyeknek esetében, akik több tagállamban szereztek jogosultságot, az adott tagállamnál akkor érvényesíthetik azt, ha elérték az ott irányadó nyugdíjkorhatárt. Például, ha valaki Magyarországon teljesítette a minimum 20 év szolgálati időt, és Spanyolországban 15 év szolgálati időt, akkor Magyarországon nyugdíjjogosulttá válik 62 éves korában, Spanyolországban azonban még három évet várnia kell erre.

A több tagállamban biztosítottak, a legkorábbi nyugdíjkorhatárt elérve megtehetik az igénybejelentést. Ekkor az adott tagállamban megszerzett biztosítási idővel arányos összegű résznyugdíjban részesülhet. Ha ezt követően egy újabb tagállamban is betölti a nyugdíjkorhatárt, akkor meg kell is ismételni az igénybejelentést. Ekkor újraszámolják a jogosultságot, immáron a több jogosultsági idő figyelembevételével. Természetesen, ha az adott állam jogszabályai erre lehetőséget biztosítanak, akkor nem szükséges a legkorábbi nyugdíjkorhatárt elérve érvényesíteni az igényt, – előbbi példánknál maradva - 62 éves korban, hanem a biztosított tovább dolgozhat, és 65 éves korában egyszerre érvényesítheti mindkét jogosultságát. Az igénybejelentést fő szabály szerint az állandó lakóhely szerint illetékes nyugdíjmegállapító szervnél kell megtenni, akkor is, ha abban az államban a személy nem szerzett nyugdíjjogosultságot. Ebben az esetben a hatóság továbbítja az igényt a legutolsó biztosítási hely szerinti ország hivatalának. Az igénylést az erre rendszeresített formanyomtatványon kell megtenni, melyek az EU valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is elérhetők.

A több tagállamban megszerzett jogosultságok alapján a nyugdíjak kiszámítása annyit jelent, hogy a nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve a nyugdíj megállapításra vonatkozó igény benyújtásakor, összeszámítják a megszerzett és igazolt biztosítási időket, és a nyugdíj összegét valamennyi biztosítási idő figyelembe vételével számítják ki. A nyugdíjak kiszámításánál az érintett államok saját szabályozásuk alapján állapítják meg az általuk folyósított nyugdíjak összegét, vagyis csak az ott megszerzett jogosultságot honorálják ellátással. A nemzetközi szabályok értelmében egyik tagállam sem köteles többet nyújtani annál, mint amennyi a jogosultat hozzájárulása arányában az adott országban megilleti. Ilyenformán a nyugdíjak megállapítására két módszert alkalmaznak:
1. Nemzeti nyugdíj: Valamennyi tagállam, amelyben az érintett személy az előírt biztosítási időt megszerezte és jogosultsága megállapítható, kizárólag ezen idők alapján kiszámítja az öregségi nyugdíj összegét.
2. Pro rata vagy nemzetközi nyugdíj: Két lépésben összesítik a tagállamokban szerzett biztosítási időket, majd abból számítják ki az adott ország által folyósított ellátás összegét.

Mindezekből az következik, hogy a több államban jogosultságot szerzett, és ezzel a jogosultsággal élő személy több államtól kapja a nyugdíját. Mivel a nyugdíjfolyósítás rendszerét minden tagállam maga határozza meg, ezért az egyes nyugdíjrészek kifizetése eltérő időpontban történhet. A folyósítás költségeit levonják a nyugdíj összegéből.

Bár minden tagállam köteles az ott megszerzett biztosítási időket honorálni, célszerűségi okokból mégis van egy kivétel. Ha az adott tagállamban szerzett jogosultsági idő nem haladja meg az egy évet, akkor nem az adott tagállam rendszerében lesz elszámolva ez a jogosultság, hanem abban az országban, ahol a személy legutoljára biztosításban volt. Ennek oka, hogy az egy évnél kevesebb időszakra jutó nyugdíj összege annyira alacsony lenne, hogy ennek összegét felemésztenék a folyósítási és adminisztratív költségek.

Példa a nyugdíjak számítására

Egy nő élete során összesen 40 évet dolgozott. A 40 évnyi munkaidőt három tagállamban töltötte, mely a következő arányok szerint oszlik meg:
Magyarország: 6 év
Spanyolország: 18 év
Franciaország: 4 év
Németország: 12 év
A nyugdíjjogosultság érvényesítésekor valamennyi tagállam 40 éves munkavégzési időszakot vesz figyelembe. Ennek alapján kiszámolja a nyugdíj elméleti összegét, vagyis azt a jogosultságot, ami akkor járna a példánkban szereplő hölgynek, ha mind a negyven évet egy országban dolgozta volna le. Második lépésként arányosítják a nyugdíj összegét, mely szerint minden állam, csak az őt terhelő nyugdíjrészt fizeti. Vagyis:
Magyarország 6/40
Spanyolország 18/40
Franciaország 4/40
Németország 12/40 részt fizet ki.
Ezek a részek együttesen adják a nyugdíj teljes összegét.
A nyugdíj összege megállapítható kizárólag az egy helyen megszerzett biztosítási idő alapján, vagyis nemzeti nyugdíj is számolható. Ha ennek összege nagyobb, mint a nemzetközi nyugdíjé, akkor a szabályok szerint ezt kell folyósítani.
Tekintettel arra, hogy a példánkban szereplő személy nő, ezért Franciaországban érvényesítheti először nyugdíjjogosultságát 60 éves korában, Magyarországon 62 évesen, Spanyolországban és Németországban pedig 65 évesen. Emiatt mind 62 évesen, mind 65 évesen meg kell ismételnie az igénybejelentést. Ha 60 éves koráig megszerezte a 40 éves jogosultsági időt, akkor a francia hatóságoktól 4/40 résznyugdíjra jogosult. Ha nem szerezte még meg, akkor ennél kevesebb részre. Mivel a magasabb korhatárt előíró országokban szerzett hosszabb idejű jogosultságot, ezért ezt a magasabb összegű nyugdíjrészt később fogja megkapni. 65 éves koráig az alacsony összegű résznyugdíjak miatt a lakóhelye szerint tagállamnál szociális ellátásra jogosult lehet, amennyiben nem folytat már kereső tevékenységet, és nem halasztotta el a nyugdíjba vonulás időpontját a megfelelő nyugdíjösszeg eléréséig.

5.2.2. Egyéb nyugdíjtípusok

Hozzátartozói nyugdíj

Az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan a hozzátartozói jogosultságokat is eltérően szabályozzák a tagállamok a jogosultsági kör, jogosultsági feltételek, az ellátások összege és időtartama szerint. A hozzátartozói ellátások három típusát különböztetik meg: özvegyi nyugdíj, árvasági ellátás és szülői nyugdíj.

Özvegyi nyugdíj

A tagállamok többsége özvegyi ellátást biztosít az elhunyt házastárs után, melyre mind a férj, mind a feleség jogosult lehet, ha elhunyt házastársa teljesítette a jogosultsági feltételeket. Egyes tagállamokban, az elhalálozás időpontjában házasságban élő férj és feleség mellett, jogosult lehet az elvált házastárs (olyan kikötésekkel, ha a felek nem házasodtak újra, vagy ha valamelyik fél tartásdíjat fizet a másiknak) és az élettársak is.

Csak a házastárs jogosult özvegyi nyugdíjra Belgiumban, Görögországban, az Egyesült Királyságban, Írországban és Finnországban. Bizonyos feltételekkel az elvált házastárs is számíthat özvegyi ellátásra például Spanyolországban, Ausztriában, Portugáliában, Olaszországban, Dániában. Svédországban és Norvégiában a házastárson kívül csak az elhalálozás időpontjában is az elhunyttal együtt élő élettárs lehet jogosult. Magyarországon meghatározott feltételek mellett a házastárs, élettárs, elvált személy és külön élő házastárs is jogosult lehet özvegyi nyugdíjra. Végül Hollandiában és Izlandon nem jár a klasszikus értelemben vett özvegyi nyugdíj.

A koordinációs szabályozás ezen a téren is a nyugdíjasok érdekeit védi, és az eltérő szabályozásból eredő hátrányok kiküszöbölésére törekszik. A koordináció értelmében, ha valamely tagállam saját nemzeti jogszabályai szerint özvegyi nyugdíjat biztosít a túlélő hozzátartozónak, akkor a koordináció hatálya alatt is biztosítania kell ezeket. A jogosultságok megállapításánál ebben az esetben is figyelembe kell venni a más tagállam területén szerzett jogosultsági időket. Ha az elhunyt személy teljesítette a tagállami jogszabályok szerinti jogosultsági feltételeket, akkor őutána az adott tagállamok járulékot fizetni kötelesek.

Az özvegyi nyugdíj számítható az öregségi, rokkantsági nyugdíjból vagy abból a feltételezett ellátásból, amire az elhunyt jogosult lett volna. Ha valaki több tagállamtól jogosult özvegyi ellátásra, akkor járuléka az öregségi nyugdíjhoz hasonlóan résznyugdíjakból áll össze, melyeknek számítási módszere megegyezik az öregségi nyugdíjéval.

Árvaellátás

Az árvaellátás tekintetében is eltérőek a tagállami szabályozások. Például Belgium és Franciaország nem biztosít árvasági ellátást, Hollandia pedig csak akkor, ha a gyermek mindkét szülőjét elvesztette. Ezekkel szemben Liechtenstein, Luxemburg és Finnország az örökbefogadott és mostohagyermekekre is kiterjesztette a jogosultsági kört. A korhatárt tekintve a tagállamok szintén eltérő irányokat alkalmaznak, a felső korhatár lehet a családi ellátásra való jogosultság ideje, 18 éves kor, tanulmányok folytatása esetén annak befejezte vagy egy meghatározott felső korhatár betöltése.

A koordinációs rendelkezések az árva érdekeit igyekeznek szolgálni. A rendelkezés értelmében, ha a szülő több tagállamban szerzett jogosultságot, akkor az árva attól az államtól kap ellátást, amelynek a területén lakik. A jogosultság megállapításához az összes megszerzett biztosítási időt kell figyelembe venni, a járulékot ezek figyelembe vételével kell kiszámolni. Fontos szabály, hogy az árvaellátás összege a koordinációs szabályok alkalmazásával nem csökkenthető. Vagyis, ha az árva két vagy több tagállamtól jogosult az ellátásra, és a lakóhelye szerinti ellátás összege alacsonyabb, mintha a másik tagállamokban élne, akkor a másik tagállam köteles kifizetni a különbözeti részt.

Szülői nyugdíj és egyéb hozzátartozói ellátások

Szülői nyugdíjat csak nagyon kevés állam ellátási rendszere biztosít. Ha őket életükben gyermekük, unokájuk eltartotta, akkor szülői nyugdíjban részesülhetnek szülők, nagyszülők Luxemburgban, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában. A hozzátartozói jogosultság elsősorban a gyermekekre, szülőkre, nagyszülőkre terjed ki. A jogosultak körét Spanyolország és Olaszország a testvérekre, Luxemburg a testvérek mellett az oldalági leszármazottakra is kiterjesztette. Hollandiában ellátásra jogosult lehet a szüleit elvesztő, 18 év alatti gyermeket gondozó személy is.

A koordinációs szabályozás az ellátásokra vonatkozóan itt is az általános, az öregségi nyugdíj esetében ismertetett szabályok alkalmazását rendeli el.

Rokkantsági nyugdíj

A rokkantsági nyugdíjellátások feltételei tagállamonként eltérőek, mivel a jogosultságot itt is több tagállamban lehet megszerezni, a koordinációs rendelkezések lehetővé teszik a megszerzett jogosultságok megtartását.

A tagállamok szabályozások tekintetében a rokkantsági nyugdíjrendszerek két típusát lehet megkülönböztetni:
1. A-típus: Az ellátás összege nem függ a biztosítási időtől, de a jogosultság csak akkor állapítható meg, ha a biztosítás a megrokkanás időpontjában is fennáll. Ilyen rendszer működik Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Spanyolországban.
2. B-típus: Az ellátás összege a biztosítási időtől függ, de a jogosultság akkor is megállapítható, ha a biztosítási viszony már nem áll fenn. Ezt az elvet követi a tagállamok többsége, így Ausztria, Dánia, Finnország, Görögország, Izland, Liechtenstein, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Svédország és Magyarország.

A koordinációs szabályozás egyes típusokra vonatkozóan külön rendelkezik. A koordináció az A-típusra vonatkozóan azt a tagállamot kötelezi ellátásra, ahol a személy megrokkanásakor biztosítva volt, ebben az esetben a biztosítási időtől függetlenül a személy a rokkantsági ellátás teljes összegére jogosult. A B-típus esetén az öregségi nyugdíj elveit és számítását kell alkalmazni, az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők után az illetékes államok résznyugdíjakat kötelesek biztosítani. A gyakorlatban ennél bonyolultabb esetek fordulhatnak elő, ha a személy A és B-típusú rendszerben is biztosított volt vagy biztosítva van. Ezekben az esetekben két különböző rokkantnyugdíjat kaphat a jogosult, melyeknek számítását a különböző esetekre vonatkozóan a koordinációs rendelkezések szabályozzák.

Amellett, hogy a tagállamok eltérő jogosultsági feltételeket állapítanak meg, saját jogszabályaikat alkalmazzák az egészségkárosodás mértékére, a rokkantság fokára, és ennek felülvizsgálatára vonatkozóan is. Emiatt elképzelhető lehet, hogy ugyanazon egészségkárosodásra vonatkozóan két tagállam eltérő rokkantsági fokot állapít meg. A rokkantsági fok megállapítását és felülvizsgálatát az ellátást nyújtó tagállam orvosai és egészségügyi intézményei végzik. Ha ezt az érintett személy egészségi állapota nem teszi lehetővé, akkor a vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes intézmény vagy orvos végzi el. Az érintettek tehermentesítése érdekében, egyes tagállamok megállapodásokat kötöttek az orvosi vizsgálatok elvégzésére és a megállapított rokkantsági fok kölcsönös elismerésére.

Attól függően, hogy az érintett személy milyen típusú rendszerek hatása alá esik, a rokkantsági nyugdíjat számíthatják a biztosítási idők összeszámításával, tagállami jogszabályok alkalmazásával vagy a kettő kombinálásával. Az összeszámítás és a folyósítás az öregségi nyugdíj elvével azonos módon történik.

A rokkantsági nyugdíj folyósítása valamennyi tagállamban korlátozhatja a kereső tevékenység folytatását. Ha a rokkantsági nyugdíjellátásban részesülő személy dolgozni szeretne, akkor érdemes utána néznie annak, hogy a tagállamok szabályozása milyen feltételekkel teszi lehetővé a munkavégzést. Előfordulhat ugyanis, hogy kereső munka mellett csökkentik a jogosultság összegét, felfüggeszthetik a folyósítást vagy megszűntethetik a jogosultságot.

Baleseti Nyugdíj

A baleseti nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugdíj koordinációs szabályozása egyszerűbb, mint a rokkantsági és öregségi nyugdíjé. Az ellátásra egy tagállam van kötelezve, az, amelynek területén a munkahelyi baleset bekövetkezik, illetve ahol a foglalkozási megbetegedés tényét megállapítják.

Akkor is ez a tagállam kötelezett az ellátásra, ha a jogosult másik tagállam területén él vagy tartózkodik. Ebben az esetben azonban lehetőség van arra, hogy az ellátásra kötelezett tagállam és a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai megegyezzenek, miszerint az utóbbi folyósítja az ellátást, melyet az előbbi utólag megtérít neki.

Mivel csak egy tagállam kötelezett az ellátásra, az ellátás mértékét saját szabályai alapján állapíthatja meg, de ehhez figyelembe kell vennie az összes, más tagállamban megszerzett biztosítási időt is. Foglalkozási megbetegedés esetén a többi tagállamban foglalkozási ártalomnak kitett munka idejét és az ott elszenvedett egészségkárosodást is számításba kell venni. Ha a baleseti nyugdíj megállapítása átlagkereseten alapul, akkor az csak a megállapítást végző országban elért keresetek alapján történik. Ha az ellátás összegét a családtagok száma is befolyásolja, akkor a szabályozás értelmében figyelembe kell venni a más tagállamban élő, tartózkodó családtagokat is.

5.3. Nyugdíjkorhatár és minimum biztosítási idő a tagállamokban

Ausztria
Nők: 60 év (65 év) - Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 180 hónap járulékfizetés, vagy 180 hónap biztosított hónap az utolsó 360 hónapon belül

Belgium
Nők: 63 év (65 év) - Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: Nincs

Bulgária
Nők: 55 év (60 év) - Férfiak: 60 és fél év (63 év)
Minimum biztosítási idő: 15 szolgálati év

Ciprus
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: A személy 40 éves kor után 20 évig, vagy 18 éves kor után 35 évig Cipruson élt, és ha máshonnan nem kap nyugdíjat.

Csehország
Nők: gyermektelenek 60 év, vagy gyermekek számától függően
Férfiak: 62 év
Minimum biztosítási idő: 25 év biztosítási időszak

Dánia
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 3 év helybenlakás 15-65 éves kor között

Egyesült Királyság
Nők: 60 év (65 év) - Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: Legalább 11-12 év járulékfizetés

Észtország
Nők: 58 és fél év (63 év) - Férfiak: 63 év
Minimum biztosítási idő: Legalább 15 év szolgálati idő

Finnország
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 3 év helybenlakás a 16. életév betöltése után

Franciaország
Nők-férfiak: 60 év
Minimum biztosítási idő: 1/4 év biztosítási idő

Görögország
Nők: 60 év az1992. december 31. előtt biztosítottak esetében, ezt követően 65 év
Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 4.500 járulékfizetéssel fedezett munkanap

Hollandia
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: Nincs

Írország
Nők-férfiak: 66 év
Minimum biztosítási idő: 156 heti járulékfizetés

Lengyelország
Nők: 60 év - Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 1948. december 31. után születettek esetében nincs előírt minimális biztosítási idő, de a minimumnyugdíjhoz a férfiaknak 25, a nőknek 20 év biztosítási idővel kell rendelkezniük

Lettország
Nők: 59 év (62 év) - Férfiak 62 év
Minimum biztosítási idő: 10 év biztosítási időszak

Litvánia
Nők: 58 év (62 év)- Férfiak 62 év (62 és fél év)
Minimum biztosítási idő: minimum 15 év szolgálati idő

Luxemburg
Nők - férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 120 hónap biztosítási idő

Málta
Nők: 60 év - Férfiak: 61 év
Minimum biztosítási idő: 156 heti járulékfizetés

Magyarország
Nők-férfiak: 62 év
Minimum biztosítási idő: 2009-ig a teljes nyugdíjhoz 20 év, a résznyugdíjhoz pedig 15 év biztosítási idő szükséges

Németország
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 60 hónap biztosítási idő

Olaszország
Nők-férfiak: 67 év
Minimum biztosítási idő: 3 év helybenlakás

Portugália
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 15 év járulékfizetés, évente legalább 120 biztosított nap

Románia
Nők: 57 év 9 hónap - Férfiak: 63 év (65 év)
Minimum biztosítási idő: Nők esetében 10 év 9 hónap, férfiak esetében 11 év szükséges szolgálati idő

Spanyolország
Nők - férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 15 biztosítási év

Svédország
Nők-férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 3 év helybenlakás vagy nyugdíj creditpontok

Szlovákia
Nők-férfiak: 60 év
Minimum biztosítási idő: 25 év szolgálati idő

Szlovénia
Nők: 57 év 4 hónap - 61 év 4 hónap
Férfiak: 58-65 év
Minimum biztosítási idő: Nyugdíjkorhatár a járulékfizetési időtől függ, legkevesebb férfiak esetén 40 év járulékfizetés, nők 35 év és 6 hónap

Izland
Nők-férfiak: 67 év
Minimum biztosítási idő: 3 év izlandi tartózkodás 16-67 éves életkor között

Liechtenstein
Nők-férfiak: 64 év
Minimum biztosítási idő: 1 év biztosításban töltött idő

Norvégia
Nők-férfiak: 67 év
Minimum biztosítási idő: Legalább 3 év helybenlakás 16-67 éves kor között

Svájc
Nők: 64 év - Férfiak: 65 év
Minimum biztosítási idő: 1 év járulékfizetés

Zárójelben: a fokozatos emelés során elérni kívánt nyugdíjkorhatár

5.4 Európai Nyugdíj Barométer

Ország rangsor 2007:
1. Dánia (2006: 1.)
2. Hollandia (2006: 5.)
2. Svédország (2006: 7.)
4. Írország (2006: 3.)
5. Egyesült Királyság (2006: 6.)
6. Észtország (2006: 2.)
7. Lettország (2006: 4.)
8. Spanyolország (2006: 8.)
9. Luxemburg (2006: 13.)
10. Litvánia (2006: 9.)
11. Lengyelország (2006: 11.)
12. Csehország (2006: 10.)
13. Németország (2006: 13.)
13. Szlovákia (2006. 17)
15. Finnország (2006: 13.)
16. Ciprus (2006: 11)
16. Magyarország (2006: 18.)
16. Ausztria (2006: 18.)
19. Málta (2006: 21.)
20. Portugália (2006: 13.)
21. Franciaország (2006: 22.)
22. Görögország (2006: 23.)
23. Belgium (2006: 25)
24. Szlovénia (2006: 23)
25. Olaszország (2006: 18.)

Zárójelben: 2006-os rangsor helyezése

Forrás: European Pensions Barometer – AON Consultin

Pallas szakmai hírek

Hirdetés

Keressen minket a Facebookon is

A CV-Online állásajánlatai

Hirdetés

Pallas 70 nyitóoldal

Hirdetés